Külön lehet reagálni egy asztalon maradó lap sikeres kijátszás utáni képességére, és külön a lap kijátszására. Először a lap kijátszására kell reagálni, majd ha a lap létrejön, akkor lehet a kijátszás utáni képességére. Ezen a módon meg lehet védeni testrészekkel egy Éjsárkánytól egy galetkit, vagy Zilak-din főkancellárral 0 VP-ért meg akadályozni, hogy Móg, a behemót varázspontot adjon vissza. Ezt a gondolatmenetet már akkor elkezdtük követni, amikor kimondtuk, hogy az asztalon maradó lapok sikeres kijátszása utáni képessége már egy asztalon levő lap képessége (ld. A mogokok szövetsége, vagy Lord Korell (új) és a Tömegátok esete).
(AK133) Visszajön a gyűjtőből az Ősöreg Dorka, ha kézből dobatták el, de van egy Tömegátok az ellenfelem asztalán. A Tömegátok a játékban levő lényekre hat, a gyűjtőben és kézben levőkre nem. Ráadásul még jelzőt is fog kapni, hiszen ez ugyanaz a képesség, amivel visszajön a gyűjtőből.
(AK132) Ellenfelemnek van egy lénye, rajta egy Démonölővel. Ha lerakok egy Tömegátkot, az elveszi a Démonölő által adott célozhatatlanságot, de aztán a Démonölő megint megadja, mert ugye magának a Démonölőnek nem veszi el a Tömegátok a képességét. Aztán az átok megint elveszi, a Démonölő megint megadja. A végeredmény az, ami általános szabály az ilyen ellentmondó lapok esetében: ha két asztalon maradó lap ellentmond egymásnak, akkor mindig az utoljára kijátszott az érvényes. Tehát a fenti példában a Tömegátok.
(AK129) Elveszi az „aktívan jön játékba” képességet a Tömegátok? Az aktívan jön játékba ekvivalens a repüléssel, csak másképpen fogalmaztuk meg, főleg azért, hogy életszerű legyen, és pl. egy kalandozó ne repüljön. Ma már az egységesítés hívei vagyunk, így mostanában már minden lény repül. Térjünk vissza azonban a Tömegátokra. Ez minden játékban levő lény képességét elveszi, így azokat is, amik egy lénynél a sikeres kijátszás után hajtódnak végre, hiszen ekkor a lény már a játékban van. Ilyen a repülés is, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha sikeresen kijátszom, akkor aktivizálom. Ez sem működik a Tömegátoknál.
(AK116) Tudom használni a Különleges élvezetet a lényemen, ha a játékban van egy Tömegátok, mivel a passzivizálós képességet a bűbáj teszi lehetővé, nem pedig a lény képessége. De azért ha már itt tartunk, boncolgathatjuk a kérdést, mi van akkor, ha egy rátett lap ad egy lénynek képességet, és azt pedig egy hatás (pl. Tömegátok) elveszi. A rátett lap a lénynek a képességet nem csak egyszer adja meg, hanem folyamatosan biztosítja számára, amíg rajta van. Gondoljunk csak bele, ha pl. a rátett lap leesik vagy elveszti képességét, akkor a lény is azonnal elveszti ezt a képességet. Ez viszont egy paradoxonhoz vezet, a Tömegátok állandóan elveszi a lény képességét, a rátett lap pedig megadja neki. Erről már korábban is volt szó, és azt mondtuk, a lapok kijátszási sorrendje számít. Tehát a Tömegátok kiolt minden képességet, amelyet a Tömegátok előtt kijátszott rátett lapok adnak, de nem semlegesíti azokat, amelyeket az utána kirakott lapok adnak. A folyamatos hatások persze az egyszeri hatásoknál erősebbek, tehát ha kijátszok egy általános varázslatot, amely a lényt egy képességgel ruházza fel, azt a Tömegátok továbbra is el fogja venni. Hasonló a helyzet testrészek és A feledés korszaka esetében.
(AK112) Nem védi meg Manibus a thargodanjaimat a Tömegátoktól. Egyszer ugyan át tudná irányítani az átok hatását, de az egyből újra létrejön, mivel állandó hatás.
(AK106) Leszedhetem a Tömegátkot Lord Korellel (új). Mivel Lord Korell (új) a kijátszás után tud leszedni egy lapot, amikor már játékban van, ezért a képessége már megvédi a Tömegátok hatásától.
(AK104) Nem hat az Acélkolosszusra (új) a Tömegátok. Semmilyen forrás sem hat rá, függetlenül attól, hogy a forrás előbb vagy később került játékba.
(AK93) Aktívan kerülnek játékba A mágusok átkából származó elmelidércek Tömegátok mellett. Ez nem az elmelidércek képessége, hanem A mágusok átka varázslat hatása. A mágusok átka lapra az van ráírva, hogy aktívan jönnek játékba, nem pedig az, hogy repülő lidérceket kapok.
