Abaszisz.

A kevély hercegkapitányok, vitéz falanxharcosok és ádáz méregkeverők földje; Quironeia láncra vert óriása, mely másfélezer éve nyögi a nemesi viszály és a toroni szövetség következményeit.

Ifin.

A nagykirályok székvárosa, akik máig a honalapító Otlokir nevét viselik, de egy percig sem ülhetnek békén annak aranytrónusán… és elmúlásuk közeledtre is elég, hogy az utódlás vérrel és mágiával olajozott gépezetét mozgásba lendítse. Egyetlen korábbi trónviszály sem mérhető azonban a Pyarron szerinti 3699. évihez, mikor Ifin udvari és alvilági köreiben egyszerre lángol fel a küzdelem.

A sors szeszélye?

Vagy egy nagy játszma része, melyben minden lépés előre kiszámíttatott?

Boruzs Gergely Gábor epikus történetének szívében a megürült aranytrónus, a főhatalom jelképe áll. A körülötte és érte folyó haláltáncban udvaroncok és klánfőnökök, zsoldosok és mágiaforgatók hullanak - többnyire nem is sejtve, miféle erők szövik az ifini éjben összefonódó háló szálait.